Főoldal    Szabályozás
Gyakran Ismételt Kérdések
2012-02-29 13:57:34

A GYIK elkészítésében a Várnai és Társai Ügyvédi Iroda volt segítségünkre.

Beszerezhető-e elektronikus úton az előzetes hozzájárulás?

A vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján az előzetes hozzájárulás beszerezhető minden olyan módon, amely alkalmas utóbb a hozzájárulás meglétének és előírt tartalmának igazolására. Mindazonáltal, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvény alapján elektronikus hirdetésnek minősül az olyan közlés is, amelynek célja kizárólag az elektronikus úton küldött direkt marketing üzenetek (pl. „Iratkozzon fel hírlevelünkre!”) fogadásához történő hozzájárulás kérése. Mindezekre tekintettel tehát már az első e-mail, sms vagy bármely egyéb, elektronikus úton küldött olyan üzenet is reklámnak minősül, amellyel csak a hozzájárulást kívánja beszerezni az adott vállalkozás, és így, már ezen első üzenet sem küldhető a címzett előzetes hozzájárulása nélkül.

A fentiek alapján tehát az eDM-ek fogadásához elektronikus levélben, SMS-ben, MMS-ben, faxon, vagy más, ezekkel egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz útján (például azonnali üzenetküldő – instant messenger szolgáltatás útján) nem lehet hozzájárulást kérni.

A gyakorlatban többnyire a weboldalakon történő regisztráció, illetve online promóciók, továbbá webáruház szolgáltatások igénybevétele kapcsán kerülhet sor a hozzájárulások beszerzésére az erre vonatkozó megfelelő külön mező kipipálásával (amely mező nem lehet előre kipipálva).

Beszerezhető-e tele-marketing útján az előzetes hozzájárulás?

Tekintettel arra, hogy a hatályos jogi szabályozás alapján a – nem automatizált hívórendszerrel működő – tele-marketing a postai direkt marketing tevékenységhez hasonlóan opt-out rendszerű, nincsen jogi akadálya annak, hogy a reklámozó cég telefonos megkeresés útján szerezze be az elektronikus úton küldött reklámüzenetek fogadásához az előzetes hozzájárulásokat (természetesen a tele-marketingre vonatkozó előírások betartása mellett, így különösen, hogy kizárólag a jogszerűen gyűjtött telefonszámok hívhatók). Mindazonáltal, kétség esetén a reklámküldő cég köteles bizonyítani a hozzájárulás meglétét, továbbá a törvényben előírt követelmények teljesítését (pl. a hozzájárulás önkéntes, kifejezett és egyértelmű jellegét), így a szóban megadott hozzájárulás több szempontból is bizonyítási nehézségeket vethet fel, és így a gyakorlatban nem javasolt.

Küldhetek-e postai DM levelet ügyfelemnek a vásárláskor megadott lakcímére?

Tekintettel arra, hogy a postai DM szabályozás esetén a vonatkozó jogszabály meghatározza azokat az adatbázisokat, ahonnan postai DM tevékenység céljából lakcím adatok gyűjthetőek, - az opt-out rendszertől függetlenül – nem lehet bármilyen, a vállalkozás tudomására jutó lakcímre postai DM-et küldeni. Ennek megfelelően, amennyiben egy ügyfél a vállalkozás rendelkezésére bocsátotta a lakcím adatát pl. a vásárolt termékkel összefüggő kapcsolattartás céljából, úgy ez önmagában még nem jelenti azt, hogy küldhető részére postai DM üzenet, még mellékelt lemondó válaszlevéllel együtt sem. Erre kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha az adott személy a lakcím adat szolgáltatásakor a postai, illetve egyéb DM fogadásához is kifejezetten hozzájárult. Azaz a nem megfelelő nyilvántartásból származó lakcím adat esetén a postai DM küldéséhez is szükséges az előzetes hozzájárulás, azaz annak engedélyezése az ügyfél részéről, hogy az adott vállalkozás ilyen célból is kezelje az ő adatait. 

Elektronikus DM esetén milyen módon és formában kell biztosítani a hozzájárulás visszavonásának, azaz a leiratkozásnak a lehetőségét?

A hatályos Reklámtörvény a leiratkozás lehetőségét kizárólag a természetes személyek részére küldött eDM-ek kapcsán szabályozza. Ennek megfelelően, amennyiben egy természetes személy előzetesen hozzájárult ahhoz, hogy egy vállalkozás eDM-eket küldjön részére, úgy biztosítani kell, hogy bármikor, korlátozás és indokolás nélkül, ingyenesen leiratkozzon, ha szeretne. A leiratkozás lehetőségét mind postai úton (levélcím megjelölésével) mind elektronikus úton biztosítani kell, és oly módon, hogy a leiratkozó személye egyértelműen beazonosítható legyen. A leiratkozási címről és egyéb elérhetőségről a reklámüzenetben egyértelműen és szembetűnően kell tájékoztatni a címzettet. A leiratkozást követően az adott személy valamennyi adatát haladéktalanul törölni kell az adatbázisból.

A vonatkozó jogszabályok arról nem rendelkeznek részletesen, hogy az elektronikus úton történő leiratkozás biztosítása során elegendő-e egy e-mail cím megadása, amelyre a címzett írhat egy leiratkozási kérelmet, vagy szükséges egy link beszúrása, amelyre kattintva a leiratkozás automatikusan megtörténik. Mindazonáltal, a törvény által írt „korlátozás és indokolás nélküli leiratkozásból” kiindulva javasolt, hogy a reklámüzenetet küldő cég oly módon biztosítsa a leiratkozás lehetőségét, amely a legkevesebb utánjárást vagy egyéb cselekményt keletkeztet a címzett oldalán (azaz javasolt a legegyszerűbb, linkre kattintási megoldás).

A hatályos jogi szabályozás arra vonatkozóan nem tartalmaz szabályokat, hogy a cégeknek küldött DM üzenetek során hogyan kell biztosítani a leiratkozás lehetőségét (tekintettel arra, hogy ilyen esetben előzetes hozzájárulás beszerzése sem szükséges), azonban a tisztességes üzleti magatartás követelményéből kiindulva mindenképpen ajánlott a leiratkozási lehetőség biztosítása cégek esetén is.

Küldhetek-e reklámüzenetet a weboldalakon közzétett, nyilvánosan elérhető e-mail címekre, telefonszámokra? Küldhetek-e üzenetet az info@ kezdetű elérhetőségekre?

Tekintettel arra, hogy a Reklámtörvény alapján a hozzájárulásnak előzetesnek, egyértelműnek és kifejezettnek kell lennie, pusztán annak ténye, hogy egy adott személy egy közösségi weboldalon, internetes fórumon, blog szövegben, apróhirdetésben stb. közzéteszi valamely elektronikus elérhetőségét, még nem tekinthető a hatályos Reklámtörvényben megkövetelt előzetes hozzájárulásnak. Mindezekre tekintettel az ilyen elérhetőségekre küldött címzett reklámüzenet a hatályos jogszabályi rendelkezésekbe ütközik, és ezért ilyen formában nem megengedett.

Fontos kiemelni, hogy a fenti előírás nem vonatkozik a jogi személyek által közzétett elérhetőségekre küldött elektronikus hirdetésekre. Azaz a nem természetes személyek (vállalkozások, egyesületek, intézmények stb.) - központi, kapcsolattartás céljából nyilvános helyen (cégnyilvántartásban, weboldalon stb.) feltüntetett - elektronikus elérhetőségére előzetes hozzájárulás nélkül is küldhető címzett reklámüzenet. A Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság tájékoztatója szerint ezen, központi kapcsolattartásra feltüntetett elérhetőségek többnyire info@ kezdetű e-mail cím. Mindazonáltal ezen e-mail címekre küldött üzenetek esetén is nagy körültekintéssel kell eljárni, ugyanis amennyiben az info@ kezdetű elérhetőség adott esetben egyetlen természetes személyt jelöl (pl. egyéni vállalkozót), úgy a részére küldött üzenet esetén is szükséges az előzetes hozzájárulás. Erre tekintettel minden esetben vizsgálni kell, hogy az adott központi elérhetőség nagy valószínűséggel több személyhez kapcsolódik, és nem kizárólag egy személyhez.

A fentiekkel összefüggésben fontos kiemelni továbbá, hogy amennyiben egy természetes személy a gazdasági, vállalkozási tevékenységével összefüggésben tesz közzé e-mail elérhetőséget (pl. xy@cegnev.hu), ezen e-mail címre sem küldhető elektronikus reklámüzenet az adott személy előzetes hozzájárulása nélkül, ugyanis a direkt marketing szabályozás nem abból a szempontból tesz különbséget a hozzájárulás követelménye tekintetében, hogy egy adott személy a gazdasági tevékenysége körében kap-e reklámüzenetet, vagy mint magánszemély, hanem a természetes személynek szóló, illetve cégnek szóló üzenetek között. Így, amennyiben egy adott elérhetőség feltehetően kizárólag egyetlen természetes személyhez köthető, akkor az előzetes hozzájárulás beszerzése nem mellőzhető.

Szervezhető-e nyereményjáték ”meghívásos” mechanizmussal?

A gyakorlatban sok esetben előfordul, hogy interneten – különösen közösségi weboldalakon – szervezett promóciós játékokban a résztvevőknek a játékban való részvételhez továbbítaniuk kell valamilyen üzenetet egy ismerősük részére, vagy a szervező által biztosított meghívót kell eljuttatniuk elektronikus úton további személyeknek, ezzel növelve a promóció ismertségét.

A jelen „meghívásos” mechanizmus kapcsán elsősorban két dolgot kell vizsgálni. Egyrészt azt a körülményt, hogy a résztvevők által továbbított üzenetek reklámüzenetnek tekinthetőek-e, és, amennyiben igen, úgy a címzett előzetesen hozzájárult-e ezen üzenet fogadásához.

A hatályos szabályozás alapján a reklám fogalmába tartozik bármely olyan közlés, amely egy adott vállalkozás nevét, megjelölését, tevékenységét, termékét vagy szolgáltatását népszerűsíti. Ennek megfelelően egy, a résztvevő által küldött meghívó, amely tartalmazza a szervező cég elnevezését, logóját vagy bármilyen egyéb, az adott cégre vonatkozó információt, olyan reklámértékkel bírhat, amely alapján az adott üzenet reklámnak minősülhet, és így annak fogadásához az érintett előzetes hozzájárulása szükséges.
Amennyiben a szervező ilyen meghívók kiküldése során megismeri az ismerősök, harmadik személyek személyes adatait (pl. név, e-mail cím), úgy nem csak direkt marketing szabályozás szempontjából lehet jogsértő egy ilyen mechanizmus, hanem adatvédelmi szempontból is, ugyanis ezen harmadik személyek feltehetően ahhoz sem járultak hozzá, hogy a szervező a személyes adataikat bármilyen célból kezelje.
A fentieknek megfelelően, amennyiben a szervező nem rendelkezik ezen ismerősök, harmadik személyek előzetes hozzájárulásával (akár a reklámüzenet küldéséhez, akár a személyes adatok kezeléséhez), úgy – bár nem közvetlen üzenet formájában, de közvetetten megvalósítja a címzett elektronikus reklámüzenet jogszerűtlen (hozzájárulás nélküli) kiküldését, tekintettel arra, hogy az ő felszólítására, illetve segítségével, valamint az ő érdekében történik az üzenet továbbítása.

Fontos kiemelni, hogy a hatályos szabályozás alapján a vállalkozásra vonatkozó olyan információ, amely a vállalkozástól függetlenül kerül közzétételre - különösen, ha a közlés anyagi ellenszolgáltatás nélkül történik – kivételt képez az elektronikus hirdetés fogalma alól. Ennek megfelelően, amennyiben a résztvevők által küldött üzenetekhez nem kapcsolódik semmilyen jogosultság vagy ellenszolgáltatás (azaz pl. a meghívó kiküldése nem feltétel a játékban való részvételhez, vagy nem biztosít nagyobb értékű nyereményre esélyt), és a résztvevő által küldött meghívók szövege szabadon szerkeszthető (azaz nem a szervező által küldött formát, sablont kell használni), továbbá az üzenet semmilyen konkrét és kifejezett reklámot nem tartalmaz, úgy a fentiekben írt jogi kockázatok mérsékelhetők. Mindazonáltal az ilyen promóciós mechanizmusok jogi megítélése nagy mértékben függ az eset összes konkrét körülményétől, így a játék mechanizmusának, valamint a játékszabályzatnak jogi szakértővel történő előzetes véleményeztetése minden esetben javasolt.

Elektronikus DM fogadásához való hozzájárulás lehet-e feltétel egy online promóciós játékban?

A gyakorlat alapján igen, de csak abban az esetben, ha a résztvevőknek a játék időtartama alatt bármikor lehetőségük van arra, hogy visszavonják a direkt marketing üzenetek fogadásához adott hozzájárulásukat, anélkül, hogy ezzel összefüggésben bármilyen hátrány érné őket (pl. kizárás a játékból). Ilyen esetben mindig megfelelően tájékoztatni kell a résztvevőket arról, hogy – amennyiben a játékban a leiratkozástól függetlenül szeretnének részt venni – úgy az ehhez szükséges célból és ideig (a promóció végéig és az esetleges nyeremények átadásáig) a szervező még kezeli a játékra regisztráció során megadott személyes adataikat, majd ezt követően törli azokat.

A fentieken kívül javasolt, hogy a játékszabályzat feltételeinek elfogadására feltüntetett mezőtől egy elkülönült mező kipipálásával legyen lehetőségük a játékosoknak az eDM fogadáshoz hozzájárulni, függetlenül attól, hogy a játékban történő részvételnek feltétele-e a hozzájárulás megadása vagy sem.

A Hatóság

A 2012. január 1. napjától hatályos információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (adatvédelmi törvény) hatályon kívül helyezte az adatvédelmi ombudsman intézményét, és felállította a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (Hatóság). Az ombudsman intézményével ellentétben a Hatóság hatósági jogköröket gyakorol, azaz a hatásköre nem kizárólag előzetes vizsgálatok lefolytatására, illetve felszólítás kiadására terjed ki, hanem adatvédelmi hatósági eljárást is indíthat, és az eljárás eredményeként jogkövetkezményeket állapíthat meg, így pl. elrendelheti a jogellenesen kezelt adatok zárolását, törlését vagy megsemmisítését, megtilthatja a további adatkezelést vagy adatfeldolgozást, valamint bírságot is kiszabhat, amelynek összege 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet.

Facebook üzenetben küldött reklám is címzett eDM-nek minősül?

Igen, tekintettel arra, hogy a hatályos jogi szabályozás a hozzájárulások beszerzése kapcsán általában elektronikus levelezésről vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján küldött üzenetről rendelkezik, és így a Facebook sem kivétel ezen szabályozás alól. Ezen túlmenően a Facebook felületén keresztül megvalósított reklámozás esetén a Facebook által előírt reklámozási és adatvédelmi irányelveket is figyelembe kell venni.

Mi az adatvédelmi nyilvántartási szám és mi a célja?

„Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (adatvédelmi törvény) alapján az adatkezelők – a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve – kötelesek bejelentkezni az adatvédelmi nyilvántartásba, és a kapott nyilvántartási azonosítót (amely egy számsor) a későbbiekben a természetes személy érintettekkel folytatott kommunikáció során fel kell tüntetni. A nyilvántartásba vétel az adatkezelés megkezdésének előfeltétele, azaz enélkül az adatkezelés nem végezhető. A Hatóság a nyilvántartásba vételi kérelmet 8 napon belül köteles elbírálni. Amennyiben a Hatóság e kötelezettségének ezen határidő alatt nem tesz eleget, úgy az adatkezelés megkezdhető, azonban az adatkezelőnek ilyen esetben is figyelemmel kell lenni az adatvédelmi törvényben előírt egyéb kötelezettségekre (pl. adatkezelés célhoz kötöttsége, jogalap megléte pl. érintettek hozzájárulása, adatbiztonság stb.). Tekintettel arra, hogy az új törvény alapján még nem alakult ki gyakorlata a nyilvántartásba vételnek, kérdéses lehet, hogy amennyiben a Hatóság 8 napon belül nem hoz döntést, az adatkezelő pedig az adatkezelést a fentiek alapján megkezdi, és utóbb, a Hatóság az adatkezelés nyilvántartásba vételét bármely szempontból kifogásolja, ez a körülmény milyen következményekkel jár az időközben már végzett adatkezelés tekintetében. Mindezek alapján javasolt az adatvédelmi nyilvántartásba való bejelentést még jóval a tervezett adatkezelés megkezdése előtt megtenni, és ehhez az adatvédelmi jogi szakértői segítségét igénybe venni.

A nyilvántartásba való bejelentkezés díjhoz kötött, azonban a díj pontos összege csak az erről szóló miniszteri rendelet hatályba lépését követően lesz ismert, addig a nyilvántartásba bejelentkezés továbbra is ingyenes a Hatóság honlapján (www.naih.hu) elérhető tájékoztató alapján. A bejelentkezéshez elegendő a törvényben meghatározott adatokat felsorolni, és a bejelentő lapot 2 (kettő) eredeti, aláírt példányban elküldeni a Hatóság honlapján feltüntetett levelezési címre, ahonnan előbb-utóbb megérkezik az azonosítót tartalmazó válasz. Az új törvény alapján minden eltérő célú adatkezelést önállóan be kell jelenteni, így többek között minden egyes promóció, nyereményjáték külön-külön bejelentést igényel.
A nyilvános, Interneten is elérhető adatvédelmi nyilvántartás célja az, hogy az érintett megismerhesse, hogy milyen adatkezelések alanya lehet. A nyilvántartás emellett a Hatóságnak is segítséget nyújthat vizsgálatai lefolytatásához.

A bejelentkezés elmulasztása – a korábbi szabályozással ellentétben – szankciót von maga után, és a Hatóság akár bírságot is kiszabhat.

Opt-in és opt-out a B2B és B2C kommunikációban

Egyrészről, szeretnénk kiemelni, hogy bizonyos mértékben megtévesztő lehet az a felosztás, amely szerint a hozzájárulással vagy a hozzájárulás nélkül történő direkt marketing tevékenységet elsősorban a B2B, illetve B2C relációkban lehetne megkülönböztetni, tekintettel arra, hogy a hatályos direkt marketing szabályozás alapvetően abban különbözik, hogy természetes személynek szóló DM-ről van-e szó (ez az, amit a vonatkozó törvények kimondottan szabályoznak), vagy jogi személynek küldött ”céges DM”-ről. Ennek megfelelően annak nincsen különösebb relevanciája, hogy az adott címzett fogyasztói minőségben kapja-e az adott reklámüzenetet, vagy a vállalkozási tevékenysége körében, ugyanis, amennyiben természetes személynek (pl. akár egy egyéni vállalkozónak, ilyen minőségében) szól maga az üzenet, úgy a Reklámtörvény szigorú rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.


Mi várja a tagokat?

Szakmaiság. Érdekképviselet. Értékközösség. Kapcsolati tőke. Hitelesség. Inspiráció.

Arra törekszünk, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtsunk a szövetségi core tevékenységek mellett, melyek kimondottan a tagjainkat juttatják különböző előnyökhöz.

Szakmai szótár
acquisition programmes - ügyféltoborzó kampányok

affinity marketing - affinitás marketing

after-sales service - vásárlás utáni szolgáltatás

bound-in inserts - befűzött mellékletek

branding - márkaépítés


Teljes cikk



Kövessen minket a Facebookon
Kövessen minket a Twitteren