2015-ben, amikor hiánypótló szakmai kiadványunk, a Tartalommarketing Kisokos első kiadása megjelent, az apropó még elsősorban az volt, hogy a tartalommarketingre „oda kell figyelni.” A tartalmi megközelítés mára átalakította a kommunikációt: a 2. kiadás célja ezért már a változások összegzése és az ezekhez igazodó, naprakész tudás átadása.
A megkerülhetetlen nemzetközi trendek nyomán a hazai cégek 2015-re végérvényesen ráébredtek: a hagyományos, invazív reklámok mellett tartalmat (is) kell szolgáltatniuk, ha meg akarják tartani közönségük figyelmét és segíteni akarják őket a döntéshozatalban.
A tartalommarketing egy csapásra a figyelem középpontjába került, valóban „megkerülhetetlenné” vált.
2015-ben alakult meg a DIMSZ Tartalommarketing tagozata is, mely a szolgáltatók érdekeinek képviselete mellett a piac tájékoztatását, edukálását, a szakmai sztenderdek, módszerek meghonosítását tűzte ki célul.
A piac azonban változik (ahogyan a fogyasztói elvárások is folyamatosan formálódnak), így a tartalommarketing területe sem maradt érintetlen.
A jelen ma már bizonyosan a tartalomé. És minden bizonnyal a marketing jövőjét is erősen meghatározza az a felismerés, hogy minden lehetőségünk, eszközünk megvan rá, hogy ne a reklám legyünk, hanem maga a film.
Ma már nem az a kérdés, hogy múló marketingtrendről beszélünk-e, hanem az, hogyan lehet lépést tartani a tartalommal, az engedélyalapú reklámokkal kapcsolatos változásokkal.
Ezért készült el tehát a Tartalommarketing Kisokos 2.0., az első változat szinte teljesen átszabott, kibővített változata, mely segít lépést tartani a piac igényeivel.
„Egyik szakma sem fogja fékezni a fejlődését azért, hogy te valamikor naprakésszé válj” – interjú Vavrek Balázzsal
Mi változott leginkább a tartalommarketingben? Miért érdemes követni ezeket a változásokat? Hogyan fejlődhetünk a tartalomtervezésben és -készítésben marketingesként, vállalkozóként?
Többek között ezeket a kérdéseket tettük fel Vavrek Balázsnak, a vezető magyar tartalomfejlesztő ügynökség, a Kreatív Kontroll kreatívigazgatójának, aki szakmai kiadványunk új verziójának szerkesztésében és megalkotásában is nagy szerepet vállalt.
Mi volt a legnagyobb változás szerinted, ami az elmúlt 3 évben a tartalommarketingben tapasztalható volt?
V.B.: A folyamatosan emelkedő minőség. Ez nem ért meglepetésként senkit: ahogy egyre több cég készít egyre több anyagot, az minden szereplőn fokozza a nyomást, hogy egyre jobb anyagok szülessenek, mert a növekvő tartalmi konkurenciából ez az egyetlen stabil kiemelkedési lehetőség.
Van, hogy elkapod az algoritmusok járását vagy rálelsz egy ideig-óráig működő taktikára, de ez szerencsét igényel: sem céget, sem marketingstratégiát nem alapozunk szerencsére – az egyetlen biztos pont pedig a minőség.
Emellett nagy stratégiai váltásnak tűnik az, hogy a tartalomkészítési korból átlépünk a tartalomterjesztési korba. Sipos Zoltán [A Direkt Marketing Szövetség Tartalommarketing Tagozatának elnöke – a szerk.] erről 2018-ban beszélt a Content Plage haladó marketingkonferencián.
Ez a megközelítés annyit takar, hogy a telítődő piacon már nem a volumen növelése adja az igazi versenyelőnyt, hanem az, ha jobb terjesztéssel ténylegesen a célcsoportod szeme elé kerülsz.
A CMI nemzetközi statisztikáiban már 2015-ban az szerepelt, hogy a cégek 86%-a használja a tartalommarketing eszközeit, 70%-uk pedig több tartalmat állított elő, mint előző évben. Magyarországon vajon felismerték már a cégek ilyen léptékben a téma jelentőségét?
V.B.: A szubjektív mintám torzít, mert környezetünkben olyan cégeket látunk, akik felismerték (ügyfélkörünk, illetve hasonlóan gondolkodó szakemberek). Kevés a magyar felmérés, így a szubjektív mintámtól elvonatkoztatva a piacismeretem azt mondatja velem, hogy igen, egyre több cég készít egyre tudatosabban tartalmakat idehaza is, egyre többen alkalmaznak szövegírókat, egyre több a contentes pozíció, egyre több a céges kiadvány, a szakmai blog, a minőségi közösségimédia-jelenlét. A trend tehát javuló, pontos számot a kutatások híján nem merek mondani.
Kulcskérdés, hogy „ki készítse a tartalmat”, nem véletlen, hogy a kisokosban is külön fejezetet szól erről. Hogyan igazodhatnak el a megbízók a tartalommarketinggel foglalkozó cégek között? Milyen elvárásokat támaszt a piac szereplői felé?
V.B.: Érdemes megnézni, hogy az ilyen szolgáltatást kínáló cégek saját content marketing programja milyen erős: érdekes anyagokat publikálnak? Hány csatornán vannak jelen?
Rendszeresen posztolnak? Vizuálisan érdekesek? Izgalmas a szöveg? Lebilincsel a videó?
A „suszter cipője mindig lyukas” nem használható kifogás többé: attól a cégtől tudok ajánlatot kérni, amelyikről értesülök. Ha nem vagy látható, nem jössz fel a keresőben, nincs szakmai blogod, nem vagy aktívan jelen a releváns közösségi felületeken, akkor nem találhatok rád. (Igen: kapcsolati tőkén és ajánláson keresztül mégis, de ez sem nem skálázható, sem nem rendszer.)
Minden tapasztalatom afelé mutat, hogy a hibrid megoldások adják a legnagyobb rugalmasságot a legköltséghatékonyabban: van egy dedikált belső teamed, viszont a hiányzó területeket ügynökségekkel ésvagy szabadúszókkal lefeded.
Ez rugalmas, mert ha 2 hónapig nincs szükséged PPC-re vagy épp Instagramon kevésbé leszel aktív, akkor a felvett kolléga nem malmozik az irodában feladatok nélkül – mert szólsz az ügynökségnek, hogy 2 hónap múlva esedékes a következő projekt.
Az is jó irány, ha tehetséges fiatalokat veszel föl arra, hogy az Instagramot (és az újabb egzotikus csatornákat) kezelje. Értem, hogy a 20 év tapasztalat egy negyvenes marketingigazgatónál érték, de fogadjuk el azt is, hogy a negyvenes marketingigazgató valószínűleg negyedannyira „érzi” például az Instagramot, mint egy 21 éves fiatal.
Bárki készítse a tartalmat: a tartalomkészítésen ne spórolj. Látok egy olyan irányt, hogy juniorokat vesznek fel senior felelősségi körökbe, majd meglepődnek, hogy a juniort tanítani kell. Aki a saját kommunikációján filléreskedik a hiperkommunikáció korában, az alapvetően érti félre ezt a kort.
Hogyan tarthat lépést a szakmabeli, a marketinges, szövegíró és maga a vállalkozó, cégtulajdonos a tartalommarketing-trendekkel?
V.B.: Erre „unalmas” válaszom van: folyamatosan követni kell a hazai és nemzetközi szakértőket, olvasni a friss szakkönyveket, járatni a szakmai lapokat (beleértem az online szakmai portálokat is) és elmenni konferenciákra. Egyik szakma sem fogja fékezni a fejlődését azért, hogy te valamikor naprakésszé válj. Hozzáteszem: ha egy cég nem költ a kollégák folyamatos fejlesztésére, ha azok nem járnak tréningekre, továbbképzésekre és nem követik a szaksajtót, akkor az irodájukból megrendelőként menekülj.
Gazdi Akadémia – amikor egy fotós vállalkozás kiadóként is működik
Hogyan profitálhat egy kisvállalkozás a tartalommarketingből? Hogyan terjesztheti a tartalmat hatékonyan, különösen, ha egy print magazinról van szó?
Az alapvetően fotózással foglalkozó Vizslafotózás alapítói, Göblyös Andi és Göblyös Péter 2018-ban nem kevesebbre vállalkoztak, mint hogy létrehozzák Magyarország legnagyobb kutyás szakmai magazinját.
A 2018 decemberében debütált, a tervek szerint negyedévente jelentkező Gazdi Akadémia, az „elhivatott kutyások magazinja”, jó példa arra, hogy milyen az, amikor a hasznos tartalom, a jól eltalált forma és az átgondolt tartalomterjesztési stratégia sikeresen találkozik.
Mindenekelőtt sok múlik tehát a releváns tartalomválasztáson, hiszen a tartalom épp úgy építheti és rombolhatja a márkát. (Nem véletlen, hogy a „Milyen tartalom illik az én üzletemhez?” dilemma hiteles megválaszolása a Tartalommarketing Kisokosban is fontos szerephez jut.)
„A Gazdi Akadémia esetében a fő cél a felelős kutyatartással kapcsolatos edukáció és az érzékenyítés, ezen belül központi szerepet kap az állatvédelem – magyarázza a Göblyös Péter fotós, aki egyben a magazin szerkesztője is. – „A szándékunk az, hogy ez az üzenet minél több emberhez eljusson.”
A Gazdi Akadémia koncepció mellett szólt az is, hogy azonos nevű rendezvénysorozatuk, ahol a résztvevők szakértők előadásait hallgathatták a legkülönfélébb kutyás témákról (mint hangfóbia, étrend, vagy kutya-gazdi pszichológia) már igen népszerű volt a gazdik körében.
Ha megvan a megfelelő tartalom, körültekintően kell megválasztani a saját médiafelületet, a formát is. A nyomtatott céges magazin (azon túl, hogy manapság újra reneszánszát éli) már csak azért különleges, mert maga a tartalommarketing is ezzel kezdődött. (A kezdetekről és a tartalommarketing fogalmáról szintén olvashatsz a kiadványban.)
A Gazdi Akadémia magazin print formájában ingyenes. A terjesztésben partnereik segítenek, így ajándékba jár a kiadvány többek között egy webáruház kutyás termékeinek rendelése vagy egy bizonyos kávézóban tett látogatás mellé is, de terjesztési pontokon is átvehető.
Az olvasók az online verzió megvásárlásával járulhatnak hozzá a Gazdi Akadémia missziójának támogatásához.
„A magazin jelenleg 20 ezer példányban jelenik meg, egy példányt átlagosan 3-an olvasnak el, és legalább 3-szor lapozzák át. Végeredményben pedig komolyabban vesznek minket, hiszen valóban miénk Magyarország legnagyobb kutyás magazinja.” – foglalja össze pozitív tapasztalataikat Göblyös Péter.
Így segíti a tudás bővítését a Tartalommarketing Kisokos 2.0
A teljes egészében felfrissült (de az első kiadás szerkezetét, felépítését megőrző) 122 oldalas kiadvány kutatásaival, példáival, állításaival és következtetéseivel lefedi a 2015 óta eltelt időszak legfontosabb szakmai változásait, ráadásul friss hazai esettanulmányokkal is bővült.
A Tartalommarkerting Kisokos 2.0.-ból kiderül:
- mi az a tartalommarketing és hogyan kapcsolódik más szakterületekhez, (pl. PR, SEO vagy éppen social media),
- mi a hatásmechanizmusának lényege, mit várjunk, és mit ne várjunk tőle, honnan tudhatjuk, hogy egyáltalán szükségünk van-e rá,
- milyen a jó tartalommarketing, hogyan állíthatunk elő mi magunk is ilyet (kire bízzuk, tartsuk-e házon belül vagy szervezzük ki),
- hogyan tervezzünk tartalomstratégiát, hogyan képzeljünk el a gyakorlatban egy jól megvalósított tartalommarketing-programot,
- milyen csatornákon terjesszük, hol és hogyan osszuk meg az elkészült tartalmat,
- milyen mérőszámok alkalmasak a tartalom hatékonyságának mérésére, hogyan olvashatsz ezekből az adatokból.
Kinek ajánljuk a kiadványt? Mindenkinek (legyen marketinges, szövegíró, a kommunikáció bármely területét képviselő szakember vagy cégvezető), aki szeretne átfogó képet kapni a marketing tartalmi megközelítéséről.
Töltsd le te is és legyél naprakész a tartalommarketingben!
Letöltöm https://dimsz.hu/tartalommarketing/
(A kiadványban megjelent információk hitelességét a DIMSZ szavatolja.)
