Csak kevés honfitársunk él információs buborékban – derül ki az Adatvezérelt Marketing Szövetség (DIMSZ) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közös kutatásából. A hírfogyasztási szokásokra irányuló felmérés arra is rávilágít, hogy milyen mértékben jelenik meg a médiával szembeni bizalmatlanság és az ideológiai zártság az egyes társadalmi csoportokban.
A 2025-ben lefolytatott kutatás elsősorban azt vizsgálta, hogy az eltérő élethelyzetek és hírfogyasztási szokások miként befolyásolják az információk megosztásának módját és azok hitelességének megítélését. A tanulmány (link) a hírfogyasztók öt típusát azonosította a viselkedési mintázatok alapján. E csoportosítás szerint a passzív befogadó nem keresi aktívan a híreket, inkább a közösségi médián vagy ismerősökön keresztül értesül azokról. A jólértesült viszont aktívan formálja mások véleményét és rendszeresen oszt meg híreket. Az elutasító bizalmatlan a média iránt, kevés forrást követ és szkeptikus a hírek hitelességével kapcsolatban. Médiatudatos hírfogyasztónak számít az, aki több platformról tájékozódik, ellenőrzi a forrásokat és tudatosan kerüli a manipulációt. A buborékban élőt kizárólag a saját világnézetének megfelelő hírek érdeklik, amelyek megerősítik a saját vélekedésében.
A felmérés alapján a felnőtt magyar társadalom nagyobb része médiatudatos hírfogyasztónak bizonyult (43%), ami azt jelenti, hogy a magyarok közel fele tudatos, forráskritikus hírfogyasztónak tartja magát. Jelentős ugyanakkor az elutasítók (16%) és a buborékban élők (10%) aránya is, ami arra utal, hogy a médiával szembeni bizalmatlanság és az ideológiai zártság érzékelhetően jelen van a magyar hírfogyasztók körében.
A kutatás ugyanakkor azt is megállapítja, hogy az egyes típusok ritkán jelennek meg tisztán. a magyar felnőtt lakosság 33 százalékánál például nem mutatkozott erős kötődés egyik típushoz sem, ami a hírfogyasztás fragmentált, esetleges vagy kiegyensúlyozatlan jellegére utal. Az eredmények alapján a válaszadók 67 százalékánál azonosítható legalább egy domináns típus, míg 33 százalékuknál nem mutatkozott markáns mintázat.
A tanulmány arra is reflektál, hogy az életkor változása milyen hatással van a hírfogyasztási szokásokra, és vizsgálja azt is, hogy a generációs különbségek milyen lenyomatot hagynak az információszerzés és átadás mintázatain.
https://dimsz.hu/files/DIMSZ-Hirfogyasztasi_es_megosztasi_szokasok.pdf
